Hol van Szecsuán?

STS     Máshol, nem Magyarországon. De semmit sem tudunk Szecsuánról. Az egyik szereplő szerint egész Szecsuán egyetlen szardomb. Máskülönben egy közép-nyugati tartomány Kínában. 

HS       Ha meg szeretném nézni a google mapsen, például ezt a fotót találom.

Ez itt egy eldologiasodott ember cipője. Lehetne Brecht cipője is, úgy képzelem.

Milyen szecsuáni előadásokat láttál korábban, és ezek mennyire inspiráltak a saját koncepciód kialakításában?

STS     Három különböző rendezésben láttam Budapesten, de nem ezek inspiráltak, a drámával való első találkozás volt meghatározó. Belémégett, ahogy a szöveg az intimitásról, az akarnokságról, a pusztításról beszél. Primér szinten érintett meg Brecht egyenessége –  tudtam, hogy egyszer utána kell járnom annak, amit a Szecsuániban fejteget.

Szerinted is egyenes Brecht?

HS       Az én szememben követelőző, moralizáló szadista. Kétféle drámát ír, az egyik a geometrikus agymenés, a másik érzelmesebb. Utóbbi a Szecsuáni; pontosan kiszámított, alaposan előkészített ütés annak a közepébe, ami az egész világot kellene, hogy foglalkoztassa. A helyzetek kardélre hányják a szereplőket, és Brecht hagyja őket addig vonaglani, amíg mindenkinek leesik, hogy semmi „mozgásterük”. És a kivérzést nem csak a nézőknek kell végignézni, hanem a színészeknek is, méghozzá abból a kevés biztonságot adó távolságból, ahonnan még lehetséges egyszerre tartani a szerepet és kívülről figyelni. Ilyen áramvonalas koncepció kiötléséhez kell valami embertelen logika. Ami néha megbicsaklik, és olyankor kevésbé kitettnek, majdnem emberinek tűnnek fel a szereplői.

Sen Tére gondolsz?

HS       Igen és nem. Nézzük inkább Vangot, a vízárust. Van egy jelenet, az a dráma rejtélye. Arról szól, hogy Vang beköpi Sen Tét az isteneknek, mert az nem fizette ki Lin To asztalos polcait. Azok a jelenetek, amikben az istenek Vangot látogatják, a darab valóságának részei. Vang többnyire beszámol a történésekről, többször az álmairól. Ez a jelenet a kivétel, mert itt az istenek látogatása az álom. Vang vágyfantáziája Sen Te megalázásáról. Csak pillanatnyi, egy mellesleg, kifutás nélkül, épp ezért nem lehetne része a Brecht-korpusznak. Aztán mégis.

Külön köszönetet mondtatok Ungár Júliának, akinek a fordítását használjátok.

STS     Igen, mert jó a Nemes-Nagy Ágnes fordítás, de Ungár Júlia 2017-es fordítása nyersebb, élőbb, játékosabb. Remélem, hogy a pécsi közönséget is felpezsdíti.

HS       A szövegkönyv fenomén. Az egyik jelenet felvezetésében az áll, hogy a dohányboltban már bent ül a 6 fejű család maradéka. A szőnyegárusok ebben a fordításban egyszerűen csak Szőnyeg és Szőnyegné. Máskor ha Ungár úgy ítéli meg, hogy úgy kifejezőbb a szerep, úgy fordít egy megszólalást, hogy értelmetlen legyen; Sui Ta egyik megszólalása például úgy hangzik, hogy unokahúgom sajnálja természetesen, a vendégbarátság parancsát nem beláthatatlan ideig követni tudni. Eszeveszett vesszők. Sorolhatnám még a példákat ezekre a jól elkapott aktuális fogalmazásmódok és időtlen esetlenségek kevercséből született mondatszörnyetegekre. Ez a szöveg megköti a színész nyelvét, a rendezőnek is tollba mond egy álmokból ismerős, egzotikus nyelven.

Az előzetes terveket mennyiben formálta az, hogy kikkel dolgoztok együtt?

STS     Totálisan. Úgy indult hogy elkezdtem ismerkedni a társulat tagjaival, mindent ebből kiindulva építettünk fel. Voltak persze alapvető szövegelemzési és szcenikai elképzeléseink, 

HS       például mindenképpen akartunk a színpadra egy nagy húsplakátot,

STS     de pár dolgot leszámítva szerencsére felülíródtak a próbákon. Nem rendeztem ezelőtt ennyi és ennyire különböző helyekről érkezett embert, nagy feladat volt összehangolni őket.

HS       Olyan játéktér kellett, ahol lehet himbálózni, bújtatni, elrejtőzni, kifulladni, miközben minden eleme pontosan az, ami; egy piros pad, egy marék kavics. Nincs ornamens. Ami jelzés, az szándékoltan az, leplezetlenül. A jelmezeknél ez úgy nézett ki, hogy jöhetett az, ami karikaturisztikusan jelmezszerű, tehát nevetségesen univerzális jel, meg az, ami sajátosan hétköznapi ruha, annyira konkrét, hogy kiutal a színház teréből. Az utóbbi miatt volt fontos a húsplakát is.

Mennyire dominált a zene a rendezésben ?

STS Minden dal önálló, külön egység az előadás szövetében, sosem az a zene funkciója, hogy beolvadjon, aláfessen egy jelenetet. Brecht durva érzéki és intellektuális váltásokkal dolgozik. Paul Dessau zenéje is pofáncsap. Juniki Noémi, az előadás zenei vezetője variált azon, amit Dessau komponált, de a cél ugyanaz maradt. Ami még igazán fontos az előadásban, az a beszéd zeneisége. A pécsi Szecsuáni istenei csak torz hanglejtéssel, cressendóban, krákogva, ásítva, glisszandózva képesek megszólalni.

Milyen momentumokra emlékeztek a próbafolyamatból?

STS     Arra, ahogy Ambrus Virág és Schubert Bálint egy éjszakai próbán, a szerelmi jelenetük rendelkező próbáján a Tóth András Ernő Karnyóné díszlete mögötti takarásban dühödten és érzékien improvizáltak. A terem egy távoli pontjából figyeltem őket, és azt éreztem, hogy mindent tudnak, és nekem csak az a feladatom, hogy pontosan helyezzem kontextusba, amit ezek az elvetemültek művelnek. Sokan odaadták magukat a szerepükben való alámerülésnek, és az ezekből fakadó kiszámíthatatlanság és kísérletezés voltak a próbafolyamat leglényegibb pillanatai. Az is egy – azt hiszem az egész közösségnek meghatározó – nap volt, amikor Burzán Panda Bendi megérkezett a próbafolyamatba, életében először állt színpadon, kényelmesen becammogott a színpadra, kinézett a nézőtérre és azt mondta: én vagyok az asztalos. Ott mindenki érezte, hogy valami különleges dolog történik, ami nem engedi meg, hogy másra figyeljünk. Vagy ahogy Kiss Júlia rappel Munkanélküliként. Vagy Bleszity Lotti sport aerobic mozdulatsorára rákomponált megszólalása. Vagy ahogy Galac Virág, Fehér-Stehler Krisztián és Winkler Dóra négy perc alatt szív el egy cigit. Vagy Uhri Levente szuggesztív-agilis jelenléte. Azt is szép volt végigkövetni, ahogy a tömeg közösségé formálódik azáltal, hogy a tagjai próbálnak egymásra figyelni. Csak az érdekelt, hogy ők kik és mit akarnak. 

Mi érdekli a fiatalokat?

STS     Például az, hogy honnan lesz pénz. A darab fő kérdése az, hogy mit csináljunk, ha nincs pénz.

Mit gondoltok, jobban kötődik az anyag a fiatalokhoz, mint más korosztályhoz?

HS       Nem.

STS     Van benne egyfajta szenvedélyesség és energiaszint, ami összefügg azzal az elégedetleneséggel, radikalizmussal, amit a fiatalsággal szokás azonosítani, habár ennek nem kellene korosztályspecifikusnak lennie. Brecht nem gondolta, hogy ebből ki lehet nőni. Aki a Szecsuániba belegondol, azt kirázza a hideg. Rosszindulatról, kicsinyességről, az ezek ellen való küzdelemről és az ezeken túlnövő érzelmekről szól. És ez a küzdelem, hol látványosan, hol észrevétlenül, de mindenki életében felbukkan. Végül pedig nincs más alternatíva, át kell változni, mássá kell válni ahhoz, hogy elviseljük mindazt, ami  körülvesz minket.

Azon túl, hogy a JESZ társulatának egyetemista társulata és barátaik lépnek színre ebben a darabban, ti sem egyedül dolgoztok, hanem csapatban. Mutassátok be kérlek az alkotótársaitokat! 

STS     A Művészeti Kar divattervező szakának két hallgatója, Szabó István és Kurucz Boglárka segített a kivitelezésben. A festő szakos Osztheimer Bori tagja a látványért felelős kreatív csapatnak. Juniki Noémivel színészként már többször dolgoztam, de itt Dessau zenéjét és a pécsi társulatot összecsiszoló zenei vezetőként van jelen. Holczer Sára pedig az előadás dramaturgja, és a látványcsapat vezetője.

HS       Sahin-Tóth Sárival régóta formáljuk egymás gondolkodását.

//////////

Sahin-Tóth Sára Ascher Tamás és Forgács Péter színházrendező osztályában végzett a Freeszfe Emergency Exit programja keretében 2024-ben, így diplomáját a salzburgi Mozarteumban vehette át. Jelenleg a PTE BTK Irodalom – és Kultúratudományi Doktori Iskola hallgatója, kutatási területe kiterjed a roncsolt beszédre valamint a posztapokaliptikus színpadi terekre. Színházi rendezései javarészt dekonstruált, nonlineáris nyelvekkel való kísérletek. Jelenleg a Trafó műsorán fut Kaspar című előadása, melynek műfaja beszédkínvallatás. Most egy „klasszikus” Brecht darabot rendez a JESZ amatőr társulatának.

Holczer Sára ha másokkal alkot, akkor a barátaival. Filmírást tanult.