A JESZ 2021/22-es évada

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Továbbra is műsoron:

 

Kezembe temetem forró arcomat  - pillanatok száz évvel ez előttről

Száz évvel ezelőtt, a nagy háború utáni béke mindent megváltoztatott. Mi történt velünk? Sorsokat, életeket, szenvedélyeket, örömöket és tragédiákat idézünk korabeli naplók, visszaemlékezések, levelek, hirdetések, tudósítások, értesítők, kalendáriumok és nóták segítségével.

Összeállította és rendezte: Mikuli János, a bemutató 2020 január 20-án volt.

Játsszák: Popa Máté,  Pásztó Renáta, Inhof László, Háber Krisztián, Mekis Flóra, Somogyi Bianka, Major Ágnes, Kopa Marcell, Ódé Bianka, Solymosi Dominik, Sarus Tamás, Ötvös Zoltán, Kőhalmi Kamilla

Látvány: Herczig Zsófia, Zene: Kopeczky Péter, Mozgás: Hágen Zsuzsa

 

Biztonsági sáv

A drámapedagógiai foglalkozáshoz kötődő előadás beszélgetésekből, improvizációkból jött létre és a nagykamaszok, a 15-19 éves fiatalok problémáit eleveníteni meg. A kapcsolat a szülőkkel, a tanárokkal és a kortársakkal ebben a korban nem könnyű, csak a kérdések sokasodnak: mi a jó és a rossz? kit kövessek? szükség van-e társakra, példákra? hogy döntsem el, hogy merre menjek?

Az előadást színészi improvizációk felhasználásával írta és rendezte Funk Iván, a bemutatót 2020 február 25-én tartottuk.

Játsszák: Hollósi Orsolya, Háber Krisztián, Popa Máté, Farkas B. Szabina, László Csaba, László Rebeka

 

Philoktétész

Mire építjük a történelmünket? És milyen emberi sorsok húzódnak meg a legnagyobb történelmi események árnyékában? A klasszikus szöveg ezeket a kérdéseket veti föl. Szophoklész drámáját modern környezetbe helyezve láthatjuk a színpadon Zakariás Máté rendezésében.

A bemutatót 2019. október 15-én tartottuk.

Játsszák: György Zoltán Dávid, Szabó Márk József, Gácsik Dénes Frigyes, Popa Máté

Látvány: Kuti Letícia

 

Új bemutatók:

Magammal viszem – 1921 

Az egyik legújabb színházi forma a közösségi színház. Ennek lényege, hogy egy speciális témát a színház meghirdet egy általa kiválasztott kisebb vagy nagyobb közösségben – a mi esetünkben természetesen a Pécsi Tudományegyetemen. Így a színház egy sokkal nagyobb szellemi tőkét, ugyanakkor új, esetleg magában az előadásban is konkrétan szereplő tagokat tud bevonzani, nem beszélve ezeknek a segítőknek a környezetéről, akik nyilván pontenciális nézői lesznek a majdani előadásnak. A közösségi színházi formával tehát az új tagok toborzásán túl szakértők, tanácsadók, érdeklődők bevonásával igyekeztünk szélesíteni a színházcsinálás bázisát. Persze ehhez jó téma kellett, és ez volt a költözés. A költözéssel kapcsolatban mindenkinek van személyes tapasztalata, az egyetemisták vonatkozásában pedig szinte szükségszerű, hogy megjelenjen az életükben ez az élmény. A személyesség szintjén túl az egyetem történetében is hangsúlyos helyet foglal el a költözés.

1921-ben, a trianoni békeszerződés következtében a Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözéséről döntöttek. Ezzel egy nagy hagyományú oktatási intézmény szellemi bázisát sikerült megmenteni, egyúttal Pécsen, az első magyar egyetem városában újra megjelent a felsőoktatás.

Ezt a kétfajta költözést, a száz évvel ezelőtti, történelmi léptékű költözést és a 21. század egyetemi hallgatóinak személyes történeteiből összeálló költözést jeleníti meg egy elődásban, egymásra vetítve a produkció.

 

Werther – szerelmes nyelvtöredék

Az esztétika alapkérdése: lehet-e beszélni és, ha igen, hogyan a szépségről? A szépség iránti vágyunk állandó, de az ízlés mégis mindenkinek sajátja. Ugyanazt érezzük, de másról, máskor, más intenzitással, ráadásul a nyelv meglehetősen intim módon zárja  el és őrzi belső titkainkat, sokszor önmagunk elől is

A mára legendás francia filozófus, esszéíró Roland Barthes 1977-ben kiadott híres szövege, a szerelemnyelv töredékei megkísérli a szerelmes érzések feltérképezését, leírását. Ahol az esszéíró elakad, mert elérte saját "tudománya" határait, átadja a terepet az irodalomnak, hátha a művészet képes még beljebb hatolni az emberi lélek útvesztőiben. Barthes ismert szerzők ismert szövegeit hívja segítségül, közülük is kiemelkedik Goethe regénye, a Werther!

Rendezi: Tóth András Ernő

 

A vak király

Varsányi Péter rendezőként arra vállalkozik, hogy az Arany László által feldolgozott, tradícionális értékrendre és nyelvezetre épülő népmesei szerkezetet ültesse át kortárs színházi formára.

Az előadásban a JESZ tapasztalt, a nevelési foglalkozásokban gyakorlott színészei vesznek részt, többek közülük drámatanári képesítéssel is rendelkeznek.

„Egyetlen gyógyír van a Vak Király szemére: a Veres-tengeren is túl lakó aranytollú madár éneke. Útra kel hát a király három fia, hogy visszaszerezzék apjuk szeme világát. Az első kettő hamar tévútra jut, a legkisebbre hárul így a feladat. Hosszú útján végig kíséri egy Mefisztó-szerű róka, aki segíti őt, de segítségét nem ingyen adja.”

 

Biedermann és a gyújtogatók

A Janus Egyetemi Színház előadástervét egy 30 évvel ezelőtt megvalósult produkcióra alapozza, egyrészt jelezve ezzel a mű folyamatosan növekvő aktualitását, másrészt a JESZ 25 éves jubileumi évadában a tervezett előadás méltón keretezhet egy rendezői életpályát (Mikuli János), fölmutatva, hogy évtizedeken át lehet ugyanazzal a színészi csapattal eredményesen dolgozni.

Biedermann úr, hajnövesztő-árus nem tud ellenállni a gyújtogatóknak, befogadja őket a házába, és segédkezet nyújt saját élete és vagyona elpusztításához. 

Ebben a tandrámában a gyújtogatók az igazsággal hazudnak, hiszen úgy sem hisz nekik senki. Minél leplezetlenebbül mondja valaki az igazságot, annál hihetetlenebbnek tűnik, különösen azért, mert az igazság ijesztő, sőt pusztító.

 

 

  

 A régi  weboldal megtekintése

 

                                                                                                           .

Támogatóink:                                                                              Kapcsolatok:

Képtalálat a következőre: „emberi erőforrások minisztériuma”             Pécsi Nemzeti Színház